Novella vagy verselemzés? Ezekre figyelj!

Bármilyen fogalmazásról is legyen szó, a magyarban alapvetően a hármas tagolás az elvárás, nincs ez másképp a vers és novella elemzéssel sem. Írj egy rövid bevezetést, majd a leghosszabb részben, a tárgyalásban fejtsd ki az elemzés érdemi részét, végén pedig zárd egy összegző, értékelő befejezéssel. Mutatjuk, milyen szempontokra figyelj még!

Kell adni címet?Igen! Mielőtt belemelegednél az írásba ne felejts el egy rövid, frappáns címet írni, amiben megjelölöd a választott feladatot is. A címadásnál figyelj arra, hogy összekapcsolódjon a mű többi részével.

Hogyan írjak jó bevezetést?Sokan abba a hibába esnek, hogy vagy túl hosszúra nyújtják, vagy pedig éppen ellenkezőleg teljesen ki is marad ez a része az elemzésnek. Akkor hol az arany középút?

• Egy jó bevezetésben először mindig meg kell határozni miről fog szólni a műved, például: József Attila Kertész leszek és Radnóti Miklós Istenhegyi kert című versének összehasonlító kompex elemzését választottam.
• Ezt követően a költőt vagy szerzőt helyezd el térben is időben, például melyik korban éltek, milyen írócsoporthoz vagy irodalmi irányzathoz tartoztak, majd írhatsz egy mondatot arról, hogy a szerzőnek milyen szerepe van a magyar irodalomban, vagy a versnek milyen helye van a költő életútjában, novella esetén pedig, hogy melyik kötetben található.
• A bevezetés végét pedig egy tételmondattal zárhatod, ami egy megfogalmazott állítás, vezérfonal arról, ami mentén halad majd az elemzés, lehet egy olyan tétel is, melyet bizonyítani kívánunk.

Fontos, hogy a fenti ötletek közül nem kell mindennek szerepelnie egy bevezetésben, vagy hosszasan írni róluk.

Milyen legyen a befejezés?Az elemzésünket egy frappáns befejezéssel zárjuk, amelyre általában már nem nagyon szokott ideje maradnia a tanulónak, úgyhogy nem árt, ha megjegyzed a következő néhány ötletet.

• A befejezésben összegezheted az elemzés tartalmi részét, összefoglalhatod a központi gondolatot, ha írtál a bevezetésbe tételmondatot, most visszakapcsolódhatsz hozzá.
• Az egész elemzés alapvetően tényszerű megállapításokat tartalmaz, de a befejezésben leírhatod saját érzéseidet is, milyen benyomásaid vannak a műről.
• Megemlítheted mit tudunk a mű utóéletéről, mi a jelentősége, hatásai, esetleg milyen aktualitása lehet.

A befejezésnél is fontos a láncszerűség és az arányosság, az első mondattól az utolsóig kapcsolódjon össze a tartalom.

Elemző rész: a tárgyalásA leghosszabb és leglényegesebb rész a mű elemzése és értelmezése, a tárgyalás. Olvasd el jól a feladatot, mert nem minden jól begyakorolt elemzési szempontot kérnek, csak egy-egy adott tartalmi vagy formai elemzést.
Összeszedtük három pontban, amit mindenképpen tartalmaznia kell a tárgyalás első sorainak:

1. A feladattól függetlenül a tárgyalást szintén ráhangolódással, a bevezetés átvezetésével kell kezdened, amiben leírhatod a vers vagy novella keletkezési körülményeit, történelmi-társadalmi hátteret, vagy a műfaját. Vers esetén figyelj arra, hogy ne keverd össze a műfajt és a verstípust. A műfajt a téma és a hozzá kapcsolódó érzelem határozza meg (óda, elégia, epigramma, episztola, himnusz, stb.), a verstípusa pedig lehet retorikus, létösszegző, számvetéses, érték- és időszembesítő, stb. Ne felejtsd el a művek címét se! Hogyan értelmezhető, milyen jelentése és kapcsolata van a szöveggel, megemlíteni, ha használ benne stilisztikai eszközöket.
2. Ezt követően jöhet a téma, központi gondolat. Vers esetén milyen emberi élményt jelenít meg: szerelmi, tájleíró, filozófiai elmélkedés, társadalmi politikai, az emberi sors, lelkiállapot, számvetés, ars poetica, stb. Novella tartalmának szintén rövid összefoglalása, belső világ bemutatása, lélektaniság, van-e szó válsághelyzetről, milyen különböző értékrendek találkoznak benne.
3. Vers esetén a lírai alaphelyzetet, vagyis a vershelyzetet kell meghatározni. Ki a mű lírai alanya, hogyan indul a vers? Beszédhelyzet során figyeld meg ki kihez szól, a költő a kedveséhez, vagy ha E/1 akkor vallomás, de lehet E/2 megszólítás és önmegszólítás is.

A verselemzés legnehezebb szakaszaiAz első lépés először a vers formai szerkezetének vizsgálata. Tagolható-e gondolatmenetekre, ismétlődések, ellentétek fellelhetőek-e, vagy esetleg keres szerkezetű? Figyeld meg változik-e a hangnem, a versben kifejezett érzelem. A külső elemzés után következik a gondolati-érzelmi tartalmának végigkövetése szerkezeti egységek alapján. Gyűjtsd össze milyen költői képek fejezik ki a gondolatokat, miképp kapcsolódnak egymáshoz vannak-e ismétlődések és honnan származnak ezek (mitológiai, biblikus, történelmi, népi, stb). Fontos a vers nyelvezete, stílusa és költői eszközei. Milyen a szókincse, zeneisége, szóképei és mondatalakzatai. Természetesen nem hagyhatod ki a kevésbé kedvelt verselés és rím meghatározását sem. Mindezeket támaszd alá idézetekkel!

Hogy néz ki az elemzés novella esetén?Ha a novellaelemzést választod, a szerkezetének kifejtése után (expozíció, bonyodalom, tetőpont, fordulat, végkifejlet) mutasd be a főszereplőket és mellékszereplőket. A mű elolvasását követően arra is választ tudsz adni, milyen a narráció, az elbeszélő magatartása (mindentudó, objektív, szubjektív). Írhatsz a nyelvezetéről is, mennyire élőbeszédszerű, népies-e a szókincse, vannak-e benne közmondások. Végezetül pedig térj ki egyéb jellegzetességeire is, ha kapcsolódik a tragikumhoz, humorhoz, vagy például a babonák világához. Ne feledd azt se, hogy az elemzésedbe mindenképp írj idézeteket, példákat, legyenek az egyes bekezdések között átvezető gondolatok, az iromány teljes egésze egy egységet alkosson.

Ha végig verekedted magad a fenti pontokon, akkor elmondhatod magadról, hogy ismered a komplex műelemzés legfontosabb szempontjait. Használd minél többet a gyakorlatban is az elsajátított pontokat és egy kis gyakorlással nem lesz gondod az érettségin sem!

Tamás Anett