Minden, amit a magyar emelt szintű érettségin tudnod kell!
Már az érettségi lázában égsz? A tanulással kelsz és fekszel? Sorozatunkban megmutatjuk neked, mit kell tudnod a legfontosabb tárgyak közép- és emelt szintű vizsgáján. Következzen a magyar emelt szintű vizsga!
A magyar érettségi kvázi kettő az egyben, hiszen a magyar nyelv és irodalom ismeretanyaga együttesen képezi a vizsga tárgyát. Arra már kitértünk korábban, hogy miként fest a magyar írásbeli, míg sorozatunk első részében azt is bemutattuk neked, hogy mire számíts a középszintű vizsgáján. Azért fontos ebből kiindulnod, mert alapvetés, hogy emelt szinten ismerni kell a középszintű tananyagot. Hiába, aki magasabb lécet akar átugrani, annak bizony többet kell tudnia... Mutatjuk, mit!
Magyar nyelv
Kívülről-belülről ismerj mindent a kommunikációról, a középszinthez képest továbblépés például a fogalom interdiszciplináris jellege, illetve néhány példa a társadalmak és kultúrák jelrendszereinek eltérésére, gondolva itt akár a folklórra vagy éppen az elektronikus kommunikáció jelrendszerére. Mélyebben kell ismerni magyar nyelvtörténeti korszakok változásait, már az életmód, a történelem és a szókincs néhány összefüggésében. Az egész emelt szintre jellemző, hogy muszáj sokkal jobban átlátni az információk mátrixát, összefüggésekben kell gondolkodni.Az ember és a nyelvhasználat témakörben bejön a képbe a kétnyelvűség, a kettősnyelvűség és a kevert nyelvűség is, míg az alapvetőnek tetsző nyelvi szinteknél a középszintű érettségihez képest tudni kell észlelni a nyelvjárási eltéréseket. Az érvelő szöveg sem lehet idegen tőlünk, továbbá az érveléshez az érvelési hibák kiszúrása és a cáfolat rendszere is hozzátartozik.
Irodalom
Az irodalmi részben ugyanazok a kötelező szerzők Ady Endrétől Petőfi Sándorig, viszont ismerni kell például az életút és az életmű legjelentősebb tényeit is, és általában azt, hogy milyen irányzatok hatottak rájuk, milyen fogadtatásban részesült a művük a jelenükben, majd hogyan alakult a szerzők utóélete. Ugyanez pepitában elmondható a választható szerzőkre.
A kortárs szerzőknél szóba kerülhet, hogy a művekben felvetett kérdéseket több szempontból vegyük górcső alá, míg a világirodalmi műveknél további korszakok, például a középkor, a reneszánsz, a felvilágosodás, az avantgárd és a 20. század is a tananyag részei.
A színház és dráma világa például Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéjével bővül, és tárgya lehet az epikus vagy éppen az abszurd dráma is. Ne lepődjünk meg, ha memoritert kell szöveghűen és kifejezően előadni. A korszakokat, információkat, tudnivalókat kell átlátni akkor is, amikor például különböző korokban keletkezett, azonos műfajokat, alkotásokat vetünk össze poétikai szempontból, a történeti változásokat is vizsgálva.
Több idő a vizsgára
Maga a vizsga a két szinten csak egy picit tér el egymástól az időtartamban: az írásbelire ugyanúgy 240 perc van, míg a szóbelin valamivel több, 15 helyett 20 percben adsz számot a tudásodról. A kifejtés nyelvi minősége 15 pontot ér az 50-ből, ha egy-két infót nem is tudnál, a jó előadásmóddal kompenzálhatsz egy kicsit.
Persze nem csak úgy készülhetsz az érettségire, hogy látástól mikulásig tanulsz: egyrészt segít, ha okosan osztod be az idődet, másrészt, ha tudatos vagy fejben, és nem izgulsz az érettségi miatt.
Forrás: Oktatási Hivatal