Érettségi 2021: Minden, amit történelem középszinten tudnod kell!

Ha klassz tanárod volt, akkor a töriórákról nem bemagolandó évszámok halmaza jut eszedbe, hanem korszakokon átívelő tudás, amelynek köszönhetően összefüggéseiben látod a világot. Persze lehetséges, hogy a mozaikok csak később, például az egyetemen kerülnek a helyükre, ám addig is a középszintű érettségin megmutathatod, hogy már alakul a páratlanul színes és gazdag mentális térkép.
Ahogyan korábban a magyarnál és a mateknál tettük, most töriből is összegyűjtjük neked, hogy miből kell számot adnod a középszintű érettségin.

Kompetenciák

Szép, ha tudod, mikor volt a mohácsi csata, vagy valójában meddig tartott a százéves háború, netán profi vagy görög-perzsa háborúkból, és a magyar királyok sem hoznak zavarba, ám a lexikális tudás nem elég: a tálalás is fontos.
Nem érdemes rizsázni, hiszen középszinten is elvárt, hogy képes legyél kiemelni a lényeges ismereteket egy megadott témához, és szerkesztett szöveget alkoss megadott szempontok alapján, természetesen szabatos történelmi szakszókinccsel.A puzzle-nek már most is össze kell állnia valamennyire, hiszen például fontos felismerni az egyetemes és magyar történelem felsorolt eseményeiből azokat, amelyek valamilyen összefüggés alapján kapcsolódnak egymáshoz, értened kell az események, folyamatok és cselekedetek mozgatórugóit.

Témakörök

Elvileg semmi sem okozhat meglepetést a középszintű történelem érettségin, hiszen az iskolai évek alatt pontosan azt tanították meg neked, amit ezúttal a papíron szeretnének látni.
A két vizsgaszinten azonosak a témakörök:
- Az ókor és kultúrája
- A középkor
- A középkori magyar állam megteremtése és virágkora
- Szellemi, társadalmi és politikai változások a kora újkorban (1492-1789)
- Magyarország a kora újkorban (1490-1790)
- A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)
- A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914)
- A világháborúk kora (1914-1945)
- Magyarország a világháborúk korában (1914-1945)
- A jelenkor (1945-től napjainkig)
- Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig
- Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek

Az utolsó, átfogó tételt nem számítva 11-ből öt egyértelműen a magyar törire fókuszál, míg a többiben kell az országhatárokon túlra tekinteni – de hiszen tudjuk, minden mindennel összefügg. Ebbe Julius Caesar egyeduralmi kísérletétől a román és gótikus építészeten, a várháborúkon vagy éppen a náci Németország főbb jellemzőin át az 1956-os forradalom és szabadságharcig sok minden belefér.

Ez egyszerre ijesztő lehet, de vegyél egy nagy levegőt: mindennel találkoztál a korábbi években, semmi sem ér váratlanul. Hogy jó hír-e vagy sem, azt te tudod, ám ettől még tény: az idén nem kell szóbelire készülnöd, így még inkább fókuszálhatsz az írásbelire. Persze nem árt, ha eközben jól osztod be a tanulásra szánt időt.
Az írásbelin 180 perced lesz, a 100 pont felét az egyszerű, rövid választ igénylő feladatokkal szerezheted be, míg ötven pontot a kifejtendő feladatok érnek, és egy középiskolai történelmi atlasz legális puska lehet a megoldásokhoz.
A felkészülésben jól jöhet, ha időről időre teszteled a tudásod, például, hogy mennyire vagy képben az Árpád-házzal, vagy miként mentek volna a korábbi érettségik. Már csak kíváncsiságból is érdemes megnézni a trendet, amely a korábbi évek középszintű esszéiből rajzolódhat ki – már ha tudsz az érettségi megalkotóinak a fejével gondolkodni...

Forrás: Oktatási Hivatal