Töri érettségi gyorstalpaló: A kései középkor nagy háborúi I.

Ácsi! Mielőtt nekikezdünk, biztos, hogy ismered a töri érettségivel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat?
Az esszéírás szabályairól itt olvashatsz.
Az emelt témaköröket itt találod.
Tudásodat pedig a 2014-es és a 2017-es érettségikből összeállított kvízekkel tesztelheted.

A 116 éves háború

A 1137-től 1453-ig tartó, kerekítve Százéves háború a középkori Európa legmeghatározóbb konfliktus-sorozata. Az események igen sok időt ölelnek fel, így csak azokon a lényeges pontokon megyünk végig, amikkel találkozhattok az érettségin. Hogy megértsük a miérteket, muszáj egy pillantást vetnünk a két ország kapcsolatára. Se az angolok, se a franciák nem büszkélkedhettek "hű-de" szilárd uralkodói dinasztiával. Trónviszályok, lázongások, érdekházasságok innen-onnan, hiányzó örökösök és még lehetne folytatni a sort. Az angol királyok ügyesen választottak feleséget, az érdekházasságoknak köszönhetően jelentős területeket birtokoltak Észak-Franciaországban. A franciák nem tűrték az idegen befolyást, tűzzel-vassal vették vissza földjeiket. Ez tehát az alapszituációnk, ami gyorsan eszkalálódott, mikor IV. Szép Fülöp egyenesági fiú örökös nélkül hunyt el. Igazából volt egy lánya fiú gyermekkel, de őt történetesen III. Edward angol királyként ismerte a világ. A franciáknak eszük ágában sem volt III. Edwardot megtenni a trónra, hisz ezzel egy szép nagy hűbérbirtokot csináltak volna országukból. A főnemesek előkerítették és megkoronázták IV. Fülöp unokaöccsét, VI. Fülöpöt, aki ezzel a Valois-dinasztia alapítója lett. Az ellenségeskedés akkor fordult át tettlegességbe, mikor VI. Fülöp megindult az utolsó angol kézen lévő franciaországi birtokért, Gascogne-ért. III. Edward válaszul hadüzenetet küldött, és bejelentette igényét a francia trónra.

 Minek a szupererő, ha van íjad és patkányod?

Az első 1337-1360-as szakasz - sőt az egész háború - tanulsága, hogy legyél bármennyire is becsületes, mesterien vívó, nehézpáncélos szőke herceg fehér lovon, ha ellenfeleid hosszúíjjai több száz méterről szórják a halált. Az angoloknak mindenekelőtt a La Manche-csatornán kellett túljutni, hogy egyáltalán megvethessék lábukat Franciaországban. A francia flotta 1340-ben elkeseredett kísérletet tett megfékezésükre Sluys kikötőjénél. III. Edward egy masszív sereggel a háta mögött szállt partra, majd megkezdte Flandria felperzselését. 1346-ban Crécyi-nél hosszúíjat forgató angol és walesi íjászaival megfutamodásra késztette a túlerőben lévő franciákat. Ekkor azonban belépett a háborúba egy váratlan, harmadik fél. 1347-ben genovai hajók fedélzetén érkezett a fekete halál, a történelem legpusztítóbb pestisjárványa. A kontinens lakosságának 30-60 százaléka odaveszett, ehhez képest a koronavírus meg se kottyan. Mikor a járvány enyhülni látszott III Edward fia, Edward a Fekete Herceg offenzívát indított. 1356-ban a poitiers-i csatában tönkreverte a franciákat, és foglyul ejtette II. János királyt. Minden utókártya az angolok kezébe került, amit ki is játszottak az 1360-as brétigny-i béketárgyalásokon.Az egyezség értelmében Anglia visszakapta volt francia birtokait, az állás az első negyedben 1-0 a javukra.

Nyáj helyett sereget terelve

A háború 1360-1400-as második és 1415-1429-es harmadik szakasza már könnyebben összefoglalható. A második hullámban V. Bölcs Károly vette fel a harcot a két Edwarddal. Utóbbiak váratlan halála után megfordította az állást, és országának kedvező fegyverszünetet kötött. A harmadik szakasz az egész háború legvéresebb csatáját hozta el 1415-ben Azincourt-nál. V. Henrik 6 000 embere meghazudtolta a sorsot. Csupán 250 főt vesztve a 30 000 francia hadseregből 6 000 katonát morzsoltak le. A szégyenteljes vereség után a franciák számára kizárólag az 1460-as troyes-i egyezmény jelentette a kiutat a totális megsemmisülésből. A paktum alapján V. Henrik elvette VI. Károly lányát, VII. Károlyt kizárták az öröklésből, helyette a születendő gyermeket illette a korona. A franciák nem fogadták el VI. Henrik trónigényét, mire elkezdődött az 1429-től 1453-ig tartó végjáték. Az angolok megállíthatatlanul törtek előre, ostromzár alá vonták Orleans-t. A kilátástalan helyzetben bukkant fel Isten bajnoka, Jeanne d'Arc. A parasztlányból lett nemzeti hős beszédeivel tüzet csiholt a franciák kihűlt szívében. Csapataival megtörte az ostromot és felszabadította a várost. A király visszatért, VII. Károly összefogta az országot és megreformálta hadseregét. Csapatai sikert sikerre halmoztak, az angolokat visszaüldözték a szigetországra. A Százéves háború generációk életét bolygatta fel, bár Franciaország felszabadult, egy angol kelés Calais szerepében testén maradt.

Tudtad?

• Nemtetszésünk kifejezésének egyik illetlen módja középső ujjunk felmutatása. A legenda szerint a gesztus az azincourt-i csatából ered. A franciák megfenyegették az angol íjászokat, hogy levágják ujjaikat aztán nem lesz mivel íjazni. Tervük nem jött össze, amit az angolok felmutatott középső ujjukkal jeleztek is.
• Azt nem tudjuk, hogy Jeanne d'Arc - vagyis Szent Johanna - tényleg bírt-e látnoki képességekkel - bármely tudós elutasító választ adna -, de minden kétséget kizáróan ezreket vitt rá az angolok elleni szent háborúra. Az idő múlásával személye kezdett kényessé válni mind az angolok, mind a franciák számára. Mikor a burgundiak fogságába esett, senki nem sietett kiszabadítására. A burgundiaktól az angolokhoz került, akik a francia egyházzal karöltve eretnekké nyilvánították és máglyán elégették.