Miért jobb a középiskola, mint 10 éve? - eltekintve a pandémia időszakától

Bevezették a mindennapos testnevelést

A 2015 szeptemberében kezdődő tanévben került mind a 12 évfolyamon bevezetésre a mindennapos testnevelés a diákok számára. Ez jelentősen megnövelte a heti tanórák számát, szakemberek szerint azonban gyors intézkedésre volt szükség, hiszen felmérések szerint addigra már minden negyedik magyar diák elhízott volt. Az öt órából legfeljebb kettőt ki lehet váltani, ha valaki iskolai sportkörben sportol, vagy igazoltan versenyszerű sporttevékenységet folytat. A szakértők egyetértenek abban, hogy a mindennapos testnevelés hasznos a diákok számára: nő az állóképességük, jobban tudnak alkalmazkodni, és még a tanulmányaikat is segíti, hiszen a sport szellemileg is felfrissíti őket.

Bevezették a közösségi munkát

Azok számára, akik 2012-ben kezdték meg középiskolai tanulmányaikat, már érettségi-feltétel volt az igazolt 50 órás közösségi munka. Ehhez minden diák kap egy kis füzetet, mikor beiratkozik, és az érettségiig - négy, vagy nyelvi előkészítős osztály esetében öt év alatt - meg kell szereznie mind az 50 órához a szükséges pecséteket és aláírásokat. Ez kiváló lehetőség arra, hogy a tanulók kicsit belekóstoljanak a későbbi munka világába, hiszen egy felnőtt átlagosan 40 órát dolgozik egy héten, így 4-5 év alatt ledolgozni azt az 50 órát, nem is annyira lehetetlen küldetés. A diákok ráadásul maguk választhatják meg, hogy milyen területen szeretnének dolgozni: az egészségügyi, szociális- és jótékonysági területek, az oktatás, a kulturális és közösségi területek - például menni lehet kérdőívezni különböző művelődési központokba - mellett választható a környezet- és természetvédelmi vagy polgári- és katasztrófavédelmi terület is.

Beléptetőkártyák, szigorított ellenőrzés

Ez egy kicsit kakukktojás, hiszen ezt ugyanúgy, mint 12 évvel ezelőtt, 2 évvel ezelőtt is leginkább iskolája válogatta. Vannak olyan iskolák, ahol például a nyelvi órákat vagy a testnevelés órákat eleve egy másik épületben tartják, így nem annyira ellenőrzött a ki- és belépés. Tény azonban, hogy a 10 éves időintervallumban megnőtt azon iskolák száma, amelyek a vezetői nem egyszerű portásokat, hanem konkrétan egy biztonsági őrt állítottak az ajtóba, valamint sok helyen megjelentek a beléptetőkártyák és az iskolaőrök. Meg van azonban ennek is az előnye, hiszen jóval kevesebb középiskolás dohányzik, bár ez elsősorban nem a szigorított ellenőrzésnek köszönhető, hanem, hogy a 2010-es évek elején betiltották a dohányzást a szórakozóhelyeken, majd megjelentek a Nemzeti Dohányboltok. Ezeknek köszönhetően, nemcsak a középiskolások, hanem az egész magyar társadalom körében megváltozott a dohányosok megítélése, ami 2009-ben még sikk volt, 2019-ben már ciki.

A legnagyobb változás: az E-napló

Egy 2009-es végzős számára még csak egy futurisztikus rémkép volt, hogy valamikor valóban bevezetésre kerül az akkor már pedzegetett E-napló, és már nem lehet olyan egyszerűen ellógni néhány órát, hogy eldugod a naplót a táskádba, és kisétálsz vele az intézményből. A változás bekövetkezett, és bizony nem csak arról kap azóta minden szülő rögtön értesítést, hogy a gyermeke melyik órán nem vett részt, hanem azonnal szembesül minden osztályzatával, és esetleges figyelmeztetőivel, intőivel is. Ez a változás nemcsak a közép-, hanem az általános iskolásokat is érintette, és ezzel bizony csökkent az ellógott órák száma.

Tehát a pandémia előtti 10 évben is rendkívül sokat változott a középiskolai oktatás, és ezek a változások, mind a diákok érdekeit szolgálták.