Célzott segítség a lemorzsolódás ellen: 150 ezernél is több tanuló kapott támogatást

Merklné Kálvin Máriával, az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának vezetőjével készült interjúnkból kiderül, az Oktatási Hivatal egyik európai uniós projektjében milyen erőfeszítéseket tettek a korai iskolaelhagyás megelőzése, a tanulói lemorzsolódás mértékének csökkentése, az oktatási esélyegyenlőség növelése érdekében. A projekt eredményessége az ország jövője, versenyképessége szempontjából is kiemelt jelentőségű.

Mennyire volt nehéz kiépíteni a projekt alapját képező hálózatot?

Nem volt egyszerű, de nem is bizonyult lehetetlennek. Az Oktatási Hivatal a projekt megvalósítójaként alkalmazta a munkatársakat, akik különböző szerepekben bonyolították le a projekt tervezett tevékenységeit. Szakmailag jól felkészült, a lemorzsolódás megelőzése és a méltányos oktatás iránt elkötelezett munkatársak dolgoztak lelkiismeretesen ezen a nagyon komplex és a köznevelés szinte minden szegmensét átható projekten. Voltak, akik az Oktatási Hivatal Pedagógiai Oktatási Központjaiban, mások a projekt központi munkatársaiként feleltek a koordinációért a Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályával szorosan együttműködve. A mentorok közvetlenül segítették az intézményeket és a fenntartókat a szakmai műhelyeken, a trénerek a továbbképzéseket tartották, az intézményi mikrocsoportok pedig az intézményfejlesztést végezték. Nagyon nagy közreműködői létszámról beszélünk: már a projekt kezdetén 300 iskolai feladatellátási helybevonása volt a cél. Így minden iskolából három, tehát összesen 900 pedagógus, továbbá a projekt központi munkatársai, mentorok, trénerek segítették a program előrehaladását.

Hálózattá akkortól számítva alakult a rendszer, amikor megkezdődtek a fejlesztések, és elindult a különböző műhelyek, programok, szervezése. Tehát a projekt megvalósításának folyamatában, organikusan alakult ki a hálózat. Valamennyi feladat ellátásához, a kitűzött célok eléréséhez sikerült megfelelő erőforrást biztosítani.

Merklné Kálvin Mária, az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának vezetőjeForrás: Oktatási Hivatal

A hálózaton belül jelenleg mennyire hatékony a kommunikáció?

Immáron a projekt vége felé járunk, és összességében elmondható, hogy – főként a pandémia előtti időszakban – a projekt számos lehetőséget teremtett kapcsolatok építésére, kommunikációra: több száz szakmai műhelyen, egyéb rendezvényen találkozhattak, folytathattak szakmai megbeszéléseket a projektben résztvevők. Erről szól a hálózat. A hálózatépítés alapvető célja a tudásmegosztás lehetőségének megteremtése, és ez eredményesen működött. Az iskolák számára online felületet biztosítottunk a kommunikációhoz, a szakmai anyagok eléréséhez. Kisfilmek, kiadványok készültek a megvalósítás folyamatáról, amelyek nyilvánosan elérhetők lesznek. A járványhelyzet idején a rendezvényeket online térben bonyolította le a projekt.

A hálózatosodásának milyen pozítívumai lehetnek egy peremre szorult diák számára?

Ennek a projektnek pontosan az az egyik célja, hogy olyan iskolákat támogasson, amelyeknek a tanulói összetételük és a társadalmi környezetük miatt van szükségük segítségre. Az iskolai lemorzsolódás csökkentésének egyik feltétele, hogy a hátrányos helyzetű tanulók is minőségi oktatásban részesüljenek, hiszen az oktatási szegregáció csökkentése, az esélyegyenlőség támogatása a korai, végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzésének alapvető eszköze. A projekt kiemelten támogatta az óvoda-iskola és az iskolafokozatok közötti átmenetet. A projektbe bevont intézményekben dolgozó pedagógusok nehezebb körülmények között végzik a nevelő-oktató munkát. Számukra nyújt jelentős segítséget a támogató szakmai hálózat, amely támogatja őket abban a törekvésükben, hogy tanulóikat minél tovább bent tudják tartani a köznevelésben, segítsék a továbbtanulásban, annak érdekében, hogy valamilyen végzettséggel tudjanak kilépni a munkaerőpiacra.

Ön szerint a hálózatosodással a szülőkre is hatni lehet?

Így van, ennek a projektnek az egyik, talán legfontosabb tartalmi eleme kifejezetten a szűkebb és tágabb körű partnerkapcsolatok megteremtése volt. A szülőket a legfontosabb partnereinknek tekintettük, az ő együttműködésük elengedhetetlen a korai iskolaelhagyás megelőzésére irányuló törekvésekben. A közös programok jelentősen erősítették az iskola és a család kapcsolatát. A szülőket is megszólítottuk, a tantermen kívüli, digitális oktatás hónapjait megelőző időszakban például családi napokat szerveztek a projektben részt vevő intézmények.

Mi a jelentősége a hálózatosodásnak a korai iskolaelhagyás megelőzésében?

A projekt előrehaladása során kiemelt fontosságúnak tekintettük egy olyan hálózat kiépítését, amely hatékonyan képes támogatni a közreműködők párbeszédét. A hálózati kapcsolatok kiépítése és megerősítése a feladatellátási helyeken belüli mikrocsoportokban, a fenntartói műhelyeken, a tematikus ILMT műhelyeken, az ágazati hálózati műhelyeken és az „Átmenetek" továbbképzéseken zajlott. A hálózati tanulás, a szakmai műhelyeken megvalósuló tanulási helyzetek megmutatták a fenntartható lehetőségeket a pedagógusoknak és az intézményfenntartóknak. A projekt elsődleges célcsoportját – a tanulók mellett – a pedagógusok alkották, hiszen a hálózati működés alapját az intézményen belül velük kialakított mikrocsoportok jelentették. Visszajelzéseikből kiderült, hogy ez hatékonyan működött, és értékes szakmai együttműködések jöttek létre a projektben, ezáltal a pedagógusok módszertani kultúrája fejlődhetett.

Egy korai iskolaelhagyó diák mégis milyen perspektívát lát maga előtt?

Nem jellemző, hogy a lemorzsolódó diákok tudatos, átgondolt jövőképpel rendelkeznek. A projekt több szálon kapcsolódott az Oktatási Hivatal által – a vonatkozó jogszabály szerint – működtetett korai jelző és támogató rendszerhez, amely a veszélyeztetettségi adatokat mutatja. Az adatok alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett általános iskolai tanulók aránya a projektbe bevont iskolákban 2016-hoz – az indulási évhez – viszonyítva 5,2% ponttal csökkent. A projekt által kidolgozott Iskolai Lemorzsolódás Megelőzését Támogató Pedagógiai Rendszer több területre megfogalmaz célokat, elérni kívánt eredményeket (hiányzások mértéke, évfolyamismétlések), amelyek megvalósítása jelentősen csökkentheti az iskolai lemorzsolódást, támogathatja a tanulók végzettségszerzését, ezzel segítve őket az életpályájukon. A Pedagógiai Oktatási Központok elemzik és értékelik a jelzőrendszerben meglévő adatokat, és ezekre alapozva ajánlanak pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat az intézményeknek. A pedagógiai eredményességet javító intézkedéseket javasolva támogatják a pedagógusok nevelő-oktató munkáját, szakmai műhelyeket, továbbképzéseket biztosítanak számukra. A pedagógiai-szakmai szolgáltatások egyik területe a tanulótájékoztatás, ezen belül a pályaorientáció is megjelenik. Ezekkel a tevékenységekkel nagymértékben megelőzhetőnek tartjuk a diákok iskolai lemorzsolódását: lehetőségeket, perspektívát mutathatunk számukra.

Milyen partnerkapcsolatai vannak a projektnek?

Az Oktatási Hivatal a megvalósítás során folyamatosan együttműködött az Emberi Erőforrások Minisztériumának Köznevelésért Felelős Államtitkárságával, a Klebelsberg Központtal és a tankerületekkel. A legfontosabb partnerek a bevont iskolák, a fenntartóik és a tanulók családjai, a szülői ház. Az állami fenntartó mellett egyházi, önkormányzati és magánfenntartókkal is együttműködött a projekt. Meg kell említenünk azokat a további intézményi partnereket, amelyek hatással lehetnek az érintett diákok életére: ilyen a gyermekvédelem, a védőnői szolgálat, a rendőrség, valamint a különböző kulturális terek (művelődési központok és színházak). Ide sorolandó még a projektben a gyermekeknek értékes alkalmi programot, élményt kínáló kalandpark és állatkert is. A 297 alap- és középfokú feladatellátási hely 696 partneri együttműködési megállapodást kötött.

Mennyire erősödtek meg a köznevelési intézmények partnerkapcsolatai mostanra?

E tekintetben is megerősítést jelent számunkra, hogy a projekt végén a pedagógusoktól azt a visszajelzést kaptuk, hogy rendkívül hasznos volt számukra a szakmai műhelyeken történő részvétel. Mindezek jelentős támogatást jelentettek a preventív és a hátránykompenzációs törekvésekben, az esélyteremtésben, a tehetséggondozásban, kiváló lehetőséget biztosítottak a tudásmegosztásra.

Mennyire vették át a különböző iskolák egymás hatékonynak bizonyuló módszereit?

Az ILMT műhelysorozaton résztvevő pedagógusok a közös munka értékeinek a szakmai kapcsolatok kialakulását, a hálózati munkacsoportok működését, az új szakmai ismeretek megszerzésének lehetőségét, a módszertani eszköztár bővülését, az egymástól tanulást tartották, amelyet támogató közösségben tapasztalhattak meg. A különböző résztvevők mást és mást tanulhattak egymástól: a fenntartóknak szervezett műhelyeken értelemszerűen a fenntartói problémák kerültek elő, a pedagógusprogramokon a napi gyakorlati problémák, szakmai kérdések megosztására is sor kerülhetett, hiszen utóbbiakon olyan pedagógusok találkozhattak, akiket az élet nap-nap után állít hasonló helyzetbe, és mindannyian olyan diákokat tanítanak, akiket nem könnyű feladat minél tovább bent tartani a köznevelésben.

Mekkora és milyen szerepe van a partnerkapcsolatoknak a korai iskolaelhagyásmegelőzésében?

A partnerek a hálózat részei. A projektben kiépített alaphálózatot az intézmények és fenntartóik képezik. A projekt megvalósítása során szerzett tapasztalataink azt is megmutatták, hogy a tanulókat ezzel a szoros együttműködéssel lehet minél tovább bent tartani az oktatási rendszerben, és megelőzni a korai iskolaelhagyást. Ha sikerül a legfontosabb partnereket, a szülőket is meggyőzni erről, és velük a folyamatos kapcsolatot ápolni, akkor ez a hálózat alkalmas, és a továbbiakban is alkalmas lesz az iskolai lemorzsolódás csökkentésére. A projekt fenntartásának elkövetkező éveiben sor kerül a Pedagógiai Oktatási Központok pedagógiai-szakmai szolgáltatásában közreműködő mesterpedagógus szaktanácsadók bevonására, ezzel biztosítva a szakmai fejlesztések beépülését az iskolák pedagógiai programjába, a pedagógusok nevelő-oktató munkájába, segítve őket az iskolai lemorzsolódás csökkentésében végzett munkájukban.

Névjegy
Merklné Kálvin Mária

- 3 gyermeke van
- biológia-testnevelés szakos tanár, a HO SI MINH Tanárképző Főiskolán (az Eszterházy Károly Egyetem jogelődje) végzett
- 1985-1990-ig a Budakeszi Általános Iskola, 1991-2001-ig a Budakeszi Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium tanára
- 2001-2005-ig az OKÉV (az Oktatási Hivatal jogelődje) referense, 2005-2010-ig a Hatósági Ellenőrzési Osztály osztályvezetője
- 2011-2012-ig a Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztályának osztályvezetője, 2012-2015-ig főosztályvezetője
- 2015- az Oktatási Hivatal Pedagógiai-szakmai Szolgáltatások Koordinációs Főosztályának főosztályvezetője
- 2021- a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karon oktat
- 2012- közigazgatásialapvizsga-oktató és -konzulens; 2021- közigazgatásiszakvizsga-oktató