Online zaklatás, figyelem-manipuláció, algoritmusok, kamuprofilok, Chat Alternative: többek között ezek veszélyeztetik a Z-generációs tinédzsereket - interjú a Digitális Önvédelem Program alapítójával

A probléma egyik legnagyobb forrásának a generation gapet - azaz a generációs szakadékot - látja, hiszen a technika olyan mértékben fejlődött az elmúlt évtizedekben, hogy egy ezredforduló után született Z-generációs gyerek már tulajdonképpen egy párhuzamos univerzumban él. Ahhoz hogy képesek legyünk megvédeni őt, egyfajta paradigmaváltást kell végrehajtanunk: Ell kell fogadnunk, hogy a digitális térben a gyermek a felnőtt, mi pedig a néha-néha oda látogató vendégek.

Elmondása szerint a mai tinédzserek már szinte kivétel nélkül legalább 2-3 teljesen különböző Instagram-fiókot kezelnek: egy olyat, amit a szüleik is láthatnak, és egy olyat, amin a valós tevékenységeiket rejtegetik előttük.

A tinik azonban nem is sejtik, mekkora veszélyben vannak a neten, ezért tart órákat, melyekben feltárja előttük, hogy milyen veszélyek leselkednek rájuk. Használható, az ismereteiket szélesítő tudást ad át a gyerekeknek, ami képessé teszi őket, hogy agyban automatikusan lefutassanak egy digitális veszély protokollt: Ismerd fel-Oldd meg-Kérj segítséget. A gyerek egyrészt ismerje fel a problémát, másrészt tudja, milyen módszerrel kell azt megoldani, ha pedig nem sikerül neki, akkor ne féljen segítséget kérni.

Tudja, hogy azok a módszerek, melyek csak felhívják a fiatalok figyelmét arra, hogy különböző oldalakon tájékozódhatnak ebben a témában, tulajdonképpen semmit sem érnek, olyan előadást, képzést kell tartani a tinik számára, ami felkelti a figyelmüket, érdekes számukra, és tetszik nekik.

Rendszeresen tart - akár online formában - előadásokat különböző iskoláknak, amikben felhívja a diákok figyelmét a veszélyekre és a mögöttűk meghúzodó gazdasági folyamatokra. Elmondása szerint az a jellemző, hogy a lányok elsősorban Snapchaten és Instagramon kapnak zaklató üzeneteket, a fiúk pedig különböző networking játékokon keresztüli cyberbullyingnak vannak leginkább kitéve. Továbbá létezik egy Chat Alternative nevű alkalmazás, amely tulajdonképpen a "pedofilok aranybányája", a grooming melegágya, hiszen bárki bármilyen kamu adatokkal beregisztrálhat, és küldözgethet különböző témákban üzenetet a fialakoknak. Ahogy a gyerekek mondják: random emberekkel ismerkedhetsz a világ minden tájáról.

Érdekesség, hogy ezen előadások során kiderült, hogy a mai fiataloknak már 30-50 százaléka influenszerként tervezi a jövőjét, abból szeretne megélni. Az a kérdés például rendszeresen elhangzik, hogy egy menő amerikai influenszer vajon mennyi pénzt kaphat egy-egy szponzorált tartalomért, és a gyerekek pontosan tudják, hogy ez 50 ezer amerikai dollár.

További érdekesség, hogy ezen előadások és képzések igazán népszerűek nevelőotthonokban is - volt képzés Rétságon és Bácsalmáson is.

Azonban nemcsak a felnőttek jelentenek veszélyt a fiatalokra, hanem ők maguk is egymásra. Míg egy generációval korábban az iskolai cikizés véget ért a tanórák végeztével, ez ma már az online térben, iskola után is folytatódik. Különböző chatszobákat alakítanak ki a fiatalok a minél hatékonyabb cyberbullying tevékenységre, és bizony életre szóló poszttraumás lelki traumákat is kiválthat egyesekben az, ha egy közösség kiközösíti, kicikizi, és válogatott módszerekkel megalázza őket.

Pöltl Ákos szerint a megoldás első fázisa a folyamatos, valós közösségi média veszélyek monitoringozása, majd erre alapozva az ismeretek bővítése a diákok számára iskolai, vagy iskolán kívüli órákon és ezt követően lehet a készség szintű digitális önvédelmi tréningeket szimulációs gyakorlati drillek formájában megtartani. Elmondása szerint a mai gyerekek már tudatosak, ha egyenragú partnerként közelítünk feléjük a saját világukban, és fejmosás helyett olyan fejlett és hatékony oktatási módszereket használunk, mint amit a katonai elitképzésben, akkor jó eséllyel fel tudjuk készíteni őket arra, hogy ne váljanak áldozattá az online térben, közösségi média oldalakon.