Sulirádió: Egy kis nosztalgia, nálatok menő vagy ciki volt?

Amíg iskolába járunk, fel sem tűnik, hogy buborékban élünk, minden szál a sulihoz köt, hiszen ott dolgozunk és ott van minden barátunk is. Minden iskolában kicsit más a kultúra: ami valahol a legmenőbb dolog, az máshol lehet, hogy nem is létezik. A sulirádióval is ugyanez a helyzet. Míg valahol a rádióban részt venni menő, máshol inkább félresikerült próbálkozás az egész. Vajon, hogyan lehet ugyanaz a dolog valahol kellemetlen, máshol pedig csúcs?

Alkalom a diákoknak az önálló munkára

Egy jól működő sulirádió jó alkalom a diákoknak arra, hogy közösen csapatban dolgozzanak egy projekten, megszervezzék a munkát és felelősséget vállaljanak kicsiben. Ha van egy bevált rendszer, akkor ennél nincs is jobb szórakozás a diákok számára, és olyan az egész, mint egy király szakkör.

Amikor a tanárok választják ki a zenét

Hogy mikor lehet a legcikibb a sulirádió? Amikor a diákoknak nem sok feladat jut, helyette inkább a tanárok alakítják a műsorokat, választanak zenét és mondják meg általánosságban, hogy mi, és hogy legyen. Jönnek a lejárt zenék és az unalmas felolvasások. Nem tagadjuk, hogy csupa jószándék vezérli őket, de sajnos be kell ismernünk, hogy a "De nehéz az iskolatáska" a mai diákoknak már nem a kedvenc zenéje.

Jó alkalom lehet a lógásra

Bármennyire is fáj, amikor ott kell hagyni a matekórát, de a karácsonyi műsor szent. Ha menni kell, hát menni kell, valakinek muszáj összeraknia a karácsonyi rádióműsort. Ki ne irigyelné azokat a diákokat, osztálytársakat, akiknek mindenhova belépőjük van, és legálisan lóghatnak, mert fontos dolgokat szerveznek?

Amikor csak tájékoztatásra használják

Ha már adott a lehetőség, van valahol egy mikrofon, és minden teremben egy hangszóró, akkor miért csak arra használják, hogy bemondják, melyik osztálynak hova kell mennie a március 15-ei megemlékezésre? Az a legszomorúbb, amikor nincs elég fantázia, vagy simán csak nem akarnak a diákoknak szabad utat adni.