Ott van a nyelved hegyén, de nem tudod kimondani? Ezért nem jön a szó a szádra

A „nyelvem hegyén jelenségnek" (angolult tip of the tongue phenomenon, vagy TOT) több formája ismert, biztos te is tapasztaltad már őket:

• Van, hogy maga a hangalak nem jut eszünkbe.
• Olyan is, hogy a hangalak bizonyos elemei, mint a hangrend vagy a hangsúly igen, de a többi rész nem.
• Olyan fajtája is van, amikor hiába igyekszünk a helyes szót felidézni, helyette egy másik jut eszünkbe, ez a „csúf nővér jelenség".
• Fürdőkád-hatásnak nevezzük, amikor a szó eleje és vége jut eszünkbe, de a közepe nem, ahogy a fürdőkádban ülő embernek is csak a feje és a lába látszik.

Bár idősebb felnőttek sokszor emelik ki ezt a problémát, mint az öregedés egyik jelét, azért velünk, fiatalokkal is előfordul – egy kutatás szerint főiskolásokkal heti egy-két alkalommal. Szerencsére azonban általában csak pár másodpercig tart az elakadás. A legproblémásabb szavak a kutatók szerint a főnevek, főként tárgyak nevei és érdekesség az is, hogy a szó szótári definíciója általában segített abban, hogy az alanynak beugorjon a szó.

A legkézenfekvőbb magyarázat a jelenségre az, hogy az ember egyszerűen feledékeny.

Tudományosabban megmagyarázva, annyi, hogy a szó jelentése és a fogalom között fennálló mentális kapcsolat, ami a hosszútávú memóriába helyezi a szót, kicsit gyengébb.

A dolognak azonban van egy jobb oldala is: általában azoknak volt többször problémájuk a megfelelő szó megtalálásával, akiknek eleve több információ volt a hosszútávú memóriájukban, vagyis több volt a tudásuk. 

Ha tehát nem jön a szádra a szó és nagyon bosszant a dolog, gondolj arra, hogy a saját intelligenciád áldozata vagy.  

Egy kutatás rámutatott arra is, hogy ritkábbak az ilyen jellegű memória problémák azoknál, akik fizikai fittségükre is odafigyelnek.