5 találmány, amiért hálásak lehetünk Amerikának

Repülőgép, fonográf, kézi fényképezőgép, McDonald's és a hamburger. Ha az amerikai találmányokat vagy örökségeket emlegetjük, ezek biztosan elsőként az eszedbe jutnak. De mit köszönhetünk még a kontinensnek?

Közismert találmányok közé tartozik Robelt Fulton 1807-ben útjára bocsátott gőzhajója, a Clermont, ami a Hudson folyón 240 km-ert 32 óra alatt tett meg. 1878-ban Thomas Edison fonográfjával írta be magát a történelemkönyvekbe, a mai repülős közlekedés pedig szintén nem lenne ugyanaz amerikai feltalálók nélkül. A Wright fivérek 1903-ban a levegőbe emelkedtek. Nézzünk meg további 5 találmányt, ami az előzőekhez hasonló rivaldafényt érdemel.

1. Post-it

Forrás: 123rf

Minden diák kedvenc ragacsos cetlijét, a post-it note-ot szintén az Egyesült Államoknak köszönhetjük. Név szerint Spencer Silver amerikai kémikus és Arthur Fry zseniális ötletének. 1970-es években Spencer Silver egy nagyon erős ragasztó laboratóriumi előállításán dolgozott. Az eredeti elképzelése helyett kapott egy olyan anyagot, mellyel, ha két papírlapot összeragasztott szétválasztásuk esetén csak az egyik fele maradt ragacsos. Lejegyezte tapasztalatait, de a kezdetekben még nem szentelt neki túl nagy figyelmet. Évekkel később a kórusban fellépő kollégája hasznosította a ragasztót az énekes könyvéből kieső könyvjelzők ellen. A ragasztóval bevonva a könyvjelzők nem estek ki többé, de eltávolításuk után a könyv papírlapjai sem sérültek meg. Így született meg a post-it, a tanulók elengedhetetlen ragacsos papír cetlije.

2. Nylon harisnya

Forrás: 123rf

A nejlon anyagot Wallace Hume Carothers amerikai vegyész a DuPont vegyi gyárban polimerizációról végzett kutatása közben véletlenül fedezte fel és 1937-ben szabadalmaztatta a vállalat. Miért jelentett akkora forradalmat a textiliparban? Egyrészről újdonságtartalma miatt, hiszen egyszerre egyesült a selyem fényessége és a pamut erőssége a harisnyában. Másrészről pedig mai szóval élve nagyon jó marketinget kapott. Az 1939-es New York-i világkiállítás alkalmával mutatták be háromezer nő előtt. A piacra dobás első évében már 64 millió darabot adtak el belőle. A 40-es években pedig már havonta gyártottak harmincmillió nejlonharisnyát. A világkiállítási bemutatója határozta meg a kellő kezdeti sikert, sőt sokan még a nevét is innen eredeztetik. A „New York Pylon", azaz a kiállítás védjegyéül szolgáló szabadságszobor nevéből alkották. A britek szerint viszont a nylon szó a New York (NY) és London (Lon) szavak összevonásából származik. Azt, hogy melyik az igaz mindenki döntse el maga.

3. Frizbi

Forrás: Getty Images

A frizbi az egyik pozitív hozadéka a háborús időknek. Feltalálója, Walter Frederick Morrison és felesége a kaliforniai tengerparton egy lapos tortaformát dobáltak szórakozásból, amikor járókelők ötszörös árat kínáltak a párnak a „játékért". Ez jó üzletnek tűnt számukra, hiszen a tortaformát mindössze 5 centért vásárolták. A második világháború eseményei miatt nem tudtak rögtön vállalkozásba kezdeni. Morrison pilótaként szerzett aerodinamikai ismeretei alapján tökéletesítette találmányát és 1948-ban adta el belőle az elsőt. Műanyag korongokkal járták Los Angeles utcáit és a játékkiállításokat. A Pluto Platternek nevezett korong értékesítési és gyártási jogait 1957-ben adta el a Wham-O játékgyárnak. Az eladások növelése okán az új tulaj átnevezte a terméket és így a 60-as években már frizbiként került az új sportágak közé. 1967-ben pedig már az első sport frizbit is szabadalmaztatták.

4. Gördeszka

Forrás: afp

Nem elég a gőzhajó vagy Ford T-modellje, az Egyesült Államok minden közlekedési eszközben élen járt. Kalifornia szörfös fiataljai az 1960-as években deszkáikra kereket szereltek, a többi pedig már történelem. 1970 után jelentek meg az első gördeszkákkal foglalkozó cégek, az első szabadtéri gördeszkaparkot pedig 1976-ban vettek birtokba a deszkások Floridában. Rövidesen villámgyorsan terjedt szét az államokban. A mai napig híres gördeszkások emelkedtek fel ekkor, mint például Tony Alva, Jay Adams, vagy az egyik legismertebb Tony Hawk. Ennek az időszaknak az eseményeit jobban megismerheted a Dogtown Urai című filmből.

5. Internet

Forrás: 123rf

Szintén tekinthető a második világháború utáni vívmánynak, hiszen fejlesztésének apropója a szovjet-amerikai verseny volt. A szovjetek űrversenybeli előretörésére a Szputnyik 1 kilövésére válaszul felállítottak egy védelmi kutatóügynökséget az USA-ban. Itt kezdődött meg a többközpontú csomagkapcsolat kidolgozása. Létrehozták a mai TCP és IP szabvány ősét, amely egy olyan hálózati kommunikációs rendszer volt, ahol az adatok továbbítása kisebb csomagokban történt. Először a katonai erőket szolgálta, majd 1969-ben megkezdte működését az ARPANET (Advanced Research Projects Agency Network). Egyes egyetemek, katonai bázisok és kormányzati laboratóriumok kutatói is elkezdték használni a találmányt elektronikus levelezésre, fájlok cseréjére és távoli bejelentkezésre egymás számítógépei között. Használata után kicsivel később, 1974-ben jelent meg először az „internet" kifejezés, egy a TCP protokollról szóló tanulmányban.

A fenti találmányok nélkül már elképzelni se tudnánk mindennapjainkat. Ha tehát legközelebb nejlonharisnyádat húzod fel, vagy post-it cetliket vásárolsz, jusson eszedbe, hogy milyen kalandos út is vezetett hozzájuk.