Hoppá! 5 “tény”, amely valójában hamis, mégis mindenki elhiszi
Imádod a fun facteket? Akkor biztos az is érdekelni fog, hogy a legnépszerűbbek közülük nem is igazak.
Mielőtt kikiáltanánk az internetet bűnösnek, amiért annyi butaságot és tévhitet elterjeszt, van egy megdöbbentő hírünk: sok ezek közül a mítoszok közül jóval idősebb a netnél és vannak olyanok, amelyek még a tankönyvekbe is bekerültek. Pedig, ha jobban megnézed őket, már elsőre is gyanúsak.
Einstein nem volt rossz matekból
A szóbeszéddel ellentétben a zseniáls fizikus nem volt gyenge matekból. Valójában egy vele készült interjúból kiderül, hogy már 15 éves kora előtt profi volt az integrál és differenciál-számításban. Ez a mítosz valószínűleg onnan ered, hogy amikor gimnazista korában először felvételizett a Zürichi Politechnikumba, elsőre megbukott, mert nem volt jó franciából, ami a felvételi nyelve volt. A matematika részen ettől még jól teljesített.
A Kínai Nagy Fal nem látható az űrből
Bár a tévhitet már korábban is megcáfolta Yang Liwei kínai asztronauta, valahogy mégis benne maradt a tankönyvekben. A közvélekedés cáfolatát a NASA is alátámasztja, vagyis a Fal tényleg nem "az egyetlen olyan emberi építmény, ami az űrből is látható".
Marie Antoinette nem mondta, hogy "egyenek kalácsot"
A sztori szerint Marie Antoinette francia királyné, mikor megtudta, hogy a nép annyira éhezik, hogy kenyérre sem telik nekik, azt válaszolta, hogy "akkor egyenek kalácsot". A történészek szerint mindez valószínűleg a francia forradalmi propaganda kitalációja volt, Marie Antoinette annak ellenére, hogy fényűző életet élt, gyakran adakozott jótékony célokra, ezért feltehetően nem mondott volna ilyet.
Napóleon nem is volt alacsony
Bár minden ezzel kapcsolatos történelem órán elhangzik, hogy Napóleon egy kis dühös ember volt, valójában magassága (168 centi), csak minimálisan volt kevesebb a kor férfi átlagmagasságánál. Az alacsonyság mítoszát az ellene gúnyhadjáratot folytató britek terjesztették el.
Az agyunknak nem csak 10 százalékát használjuk
Te is hallottad már azt a mondást, hogy az agyunknak csak 10 százalékát használjuk? Ez talán arra akar utalni, hogy az agy rejtélyes, és tele van meglepetésekkel, mégsem igaz, mivel az agyunk nagy része folyamatosan aktív, így még a legkisebb feladatok elvégzéséhez is szükségünk van rá. Ha érdekel az emberi agy, csekkold az Unilife cikkét!