5 érdekesség és tanulság a 2001. szeptember 11-ei terrortámadásról
Már húsz éve hogy ledőltek az ikertornyok. Akkor mindenki azt hitte, ez elképzelhetetlen, mégis megtörtént. Így ezen az évfordulón a megemlékezés mellett a túlélők tapasztalata és átélt szörnyűségei alapján próbáljunk mi is változtatni az életünkön!
1. Tudtátok, hogy aznap négy repülőgépet térítettek el?
Az első kettő becsapódásáról talán mindenki tud. Ez 2001. szeptember 11 reggelén történt a World Trade Center északi és déli részét érintve. Azonban volt egy harmadik gép is, amely a Pentagon épületére zuhant rá, megsemmítve annak jelentős részét. A negyedik gép pedig úgy tudni a Fehér Házat vagy a Capitoliumot vette célba, azonban itt egy hihetetlen emberi küzdelemnek lehettünk tanúi. A terroristák itt is átvették az irányítást, de mivel már tudni lehetett a New York-i eseményekről, így az utasok úgy voltak vele, hogy tenniük kell valamit, hiszen úgy sincs vesztenivalójuk. Majdhogynem visszafoglalták a gépet, ezzel jó pár emberéletet megmentve. Végül Pennsylvania államban zuhant le a szárnyas óriás. Elsősorban meghajolhatunk ez előtt az áldozatos tevékenység előtt. Másodsorban pedig megtanulhatjuk belőle: Sohasem késő! Amint láthatjátok ez nem egy klisés mondat, hanem életeket mentő gondolkodásmód.
2. Élet a tragédia után
Bruno Dellinger francia üzletember, aki a Világkereskedelmi Központban volt a támadások idején, szerencsére élve került ki az ikertornyokból. Most Párizsban él gyermekeivel. Előtte nem szeretett volna családot, de a történtek után úgy döntöttek feleségével, egy kis idő elteltével mégis belevágnak a családalapításba. Saját bevallása szerint inkább az erdő mélyén élne, sokat csalódott az emberekben. A családja miatt azonban kitart.
George Sleigh hajómérnökként tevékenykedett irodájában a World Trade Centerben a becsapódások idején. Pár évvel a támadás után visszaköltöztek feleségével Ohio-ba, ahol csendesebb, nyugodtabb az élet. A család jelentősége megnőtt számára és tudatosult benne, mi a legfontosabb az életben.
Ők csak páran a túlélők közül. Bizonyosan számos érdekes és tragikus történet mesélhetnénk még. Most azonban azért választottuk őket, hogy megmutassuk, nem mindig a rohanó munkával teli élet a megfelelő. A pénz hajkurászása nem hoz akkora örömöt, mint a család és a szeretet. Mindig töltsetek elég időt a szeretteitekkel, mert az bárminél fontosabb! Az áldozatok családjai bizonyosan sokat mesélhetnének erről.
3. Nem szégyen segítséget kérni!
Hatalmas tragédia, ami Elizabeth Turnerrel történt, aki szeretett férjét veszítette el 2001-ben a terrortámadás napján. A szerencsétlenségkor hét hónapos terhes volt. Egy olyan önismereti úton ment végig, ami példaértékű. Rengeteg módszert próbált ki a történtek feldolgozására. Amelyek a legjobban segítettek neki: a reiki, azaz kézrátételes gyógyítás és az életinstruktor volt, aki olyan embereket segít, akik egy egész életre kiható „élményt” éltek át. Egy könyve is megjelent Az ősz kék ege címmel, amely a gyászmunkájáról szól. Segített magán, de mások támogatásával.
Amikor valamilyen rossz életesemény történik az életetekben, amin egyszerűen nem tudtok túllendülni, jegyezzétek meg: csak önmagatok vagytok képesek felülkerekedni rajta. Ez nem azt jelenti, hogy ne kérhetnétek segítséget egy baráttól, pszichológustól vagy bárki mástól. Nem szégyen segítséget kérni! Sőt, erény, mivel tisztában vagytok a bajjal és változtatni szeretnétek rajta!
4. Felesleges mérgelődni!
Ez sok időbe telik, míg megtanulja az ember. Érdemes ilyenkor tízig elszámolni, hiszen csak magunknak ártunk azzal, ha felmegy bennünk a pumpa, stresszt, betegséget okozva saját magunknak. Ha ezt korán megtanuljátok, hatalmas előnyötökre válhat a későbbiekben. Hogy mi köze ennek szeptember 11-hez? Gondoljátok, azon a napon nem aludt el senki, vagy nem állt a dugóban? De, viszont aznap ez életet mentett. Pedig mennyien dudálhattak akkor is türelmetlenül reggel a kocsisorban állva. S még annyian sietve készülődtek a munkahelyükre. Milyen szerencsések is azok, akik már csak kívülről, vagy a hírekből láthatták a borzalmakat. Pedig sokakban biztosan ez is mély nyomot hagyott.
5. „Most mindannyian amerikaiak vagyunk!”
Egy az Egyesült Államokat nem éppen kedvelő francia napilapban jelent meg ez a mondat. A rossz pillanatokban mindenki együttérzését fejezi ki a tragédiát átéltekkel, amely rendkívül nemes és szép gesztus.
Gondoljunk bele azonban abba, hogy világszerte hányan küzdenek az életükért nap, mint nap, akár az éhezés, vagy akár a háború okozta borzalmak miatt. Ne pusztán akkor imádkozzunk értük, amikor a tévé beszámol róluk, hanem váljon a mindennapi életünk részévé a hálaadás a mi különleges helyzetünkért, valamint a szeretet kinyilvánítása mindenki felé, aki rosszabb sors elszenvedője.
Az élet rohan előre, de álljunk meg néha és élvezzük ki minden percét vagy gondolkodjunk el azon, hogy jó irányba haladunk-e és ha nem, mit kéne másképpen tennük!