Nyolcadik után a legtöbben technikumokban tanulnak tovább

Bár a gimnáziumban éppen, hogy csökken az emelt szintű érettségit választók aránya, a technikumban éppen ellenkezőleg, ez az arány is nőtt, az egyetemre jelentkezők száma pedig 20 százalékkal emelkedett. „A számok az mutatják, hogy a szakképzésbe jelentkezők, már biztos karrier utat látnak maguk előtt." – emelte ki Pölöskei Gáborné, az ITM szakképzésért felelős helyettes államtitkára a SuliLife-nak adott interjújában.

Csaknem egy éve már az új rendszerben működik a szakképzés. Milyen eredményekről tud beszámolni a SuliLife olvasóinak?Sikeres volt a rendszer bevezetése, technikumba és szakképző iskolába is többen jelentkeztek, mint az elmúlt évben. Fontos látni, hogy szakképzésben tanulók először nem konkrét szakmát, hanem ágazati ismereteket tanulnak, ami egy sokkal szélesebb alapot és részletes háttérismeretet nyújt a számukra. Ágazati alapvizsgát a hároméves szakképző intézményekben egy év után, technikumban pedig két év elteltével tesznek a diákok, ezt követően tanulják az általuk választott, lényegében már megismert szakmát.

Az első éves tapasztalatok megnyugtatók. Voltak olyan helyek, ahol fantasztikus projektvizsgákat hallgattak az elnökök, komoly és jó projekteteket raktak össze a diákok, alkalmasak voltak mérni a tudást, képességet, készséget, amire már egy szakmát lehet építeni. Sajnos voltak területek ahol a pandémia eléggé komolyan nehezítette felkészítést, de összességében sikeresnek értékeljük az eredményeket.

Mi az, ami várakozásain felül teljesített és mik azok a pontok, ahol további fejlesztésre, változtatásra van szükség?Ennek az évnek az egyik legfontosabb feladata az oktatók felkészítésének továbberősítése. Az újdonságokat meg kell ismerniük, aztán be kell építeniük a mindennapok gyakorlatába és azért ez több év, de fontos itt megjegyezni, hogy a megújult szakképzést felmenő rendszerben vezetjük be. Az elmúlt időszakban eljutottunk a vezetőkig, eljutottunk talán a helyettesekhez is, és el kell jutnunk a terveink szerint 10 ezer oktatóhoz is, hogy módszertanában segítsük az oktatási rendszer megújulását és az új sémák bevezetését.

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakképzésért felelős helyettes államtitkáraForrás: MediaWorks

A rendszer két lábon áll: az egyik az iskola. Több gyerek jött be a rendszerbe, elkezdtük az ösztöndíjak kifizetését, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag 64 ezer tanuló mindjárt októbertől ösztöndíjban részesült. Még soha nem volt ilyesmire példa. A gyerekek egy szakképzési számlacsomag keretében bankkártyára kapják az ösztöndíjukat, ami Európában is egyedülálló. Ez arra is jó lehetőség, hogy a pénzügyi edukációjukat továbbfejlesszük, hiszen saját maguk kapnak pénzt. Az a tervünk, hogy még tudatosabban segítsünk nekik abban, hogyan gazdálkodjanak azzal a szakképzőben havonta 16 ezer, technikumban pedig 8 forinttal, amit kapnak.

Amikor a diák az ágazati vizsga után szakmát választ, munkaszerződést is köthet egy duális partnerrel, és a továbbiakban már munkabér formájában kapja a havi juttatást. Ez akár 100 ezer forint feletti összeg is lehet. Ha a diák nem megy ki céghez, akkor is magasabb tanulmányi ösztöndíjban részesül, ha jó tanuló, akkor akár havi 50 ezer forintot is megkaphat. Ezek mind folyamatos ösztöndíjat jelentenek a képzésük során.

A másik lábról is beszéljünk!A másik láb a vállalatok. Ez fontos pont, hiszen a vállalatok ősztől maguk választhatják ki a náluk tanuló, dolgozó fiatalokat, akikkel munkaszerződést kötnek. A tavasz során nem csak a vállalatok, hanem a kamarák képviselőivel is egyeztettem, azzal a nem titkolt céllal, hogy rajtuk keresztül a vállalatokat még inkább elérjük és átadhassuk a legfontosabb információkat, legfrissebb tudnivalókat. Számítunk a kamarákra és a saját szakképző centrumainkra, a vállalati kapcsolattartásban.

A következő tanévben egy újabb évfolyam indul el a rendszerben. Ők télen jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre. Róluk mit érdemes tudni?

A jelentkezési arányok jók, a technikumba 12 százalékkal, a szakképző iskolákba 8 százalékkal többen jelentkeztek, mint tavaly. Úgy gondolom, nem csak a mennyiség a fontos, hanem a minőség is, ezért emellett még érdemes megemlíteni, hogy nagyon sok technikum 4,3-as átlag felett teljesítő diákokat vett csak fel. Tehát ahhoz, hogy a mérnökképzésben a technikum az előszobája legyen az egyetemi képzésnek, nagyon jó úton haladunk. Ha megnézzük a nyolcadikos jelentkezőket, akkor azt látjuk, hogy 41 százalékuk a technikumot választotta. Tehát ez a szám most magasabb, mint azok aránya, akik a gimnáziumot választják.

A legnépszerűbb szakma a technikumban az informatika és a távközlés, míg a szakképző iskolában pedig a kereskedelmi értékesítő. De jelentkezők körében népszerű terület még a Gazdálkodás és menedzsment és a Turizmus-vendéglátás is. Ezekre a területekre vették fel a legtöbb diákot.

A lányok jelentkezési arányai biztosan javultak, hiszen az informatika iránt is egyre jobban érdeklődnek, valamint elindítottunk az új kreatív technikumot, ahová 36 százalékkal jöttek többen, ide összességében a várakozásunkon felüli érdeklődés. Itt a jelentkezési arány jobban a lányok felé tolódik el, hiszen három ágazat gyűjtőhelye a kreatív ipari technikumban: a könnyűipar, ez a divattervezés, szabás, varrás, a másik ág a hang- és képtechnika, a harmadik ág pedig a nyomdaipar és grafika. Ebben az évben lehetett ezekre jelentkezni elsőként.

Ami még érdekes lehet, hogy egyre többen maradnak bent a rendszerünkben az érettségi utáni technikumi képzésre, ez az arány idén 58 százalék volt.

Az a szám a régi képzési rendszer szerinti struktúrára vonatkozik, hiszen az új rendszer felmenő évfolyamonként épül be. Ami szintén bíztató, hogy jóval többen jelentkeztek emelt szintű érettségire idén, miközben a gimnáziumban éppen, hogy csökken ez emelt szintű érettségit választók száma.
Az egyetemre jelentkezők száma pedig több mint 22 ezer fővel, mintegy 20 százalékkal emelkedett. Elindultunk egy olyan úton, hogy akik szakképzésbe járnak, már egy perspektívát látnak maguk előtt.

A napokban hozták nyilvánosságra az egyetemi felvételi ponthatárokat. Mit tehet, mit tegyen az, aki nem nyert idén felvételt egyik egyetemre sem?Az érettségi utáni képzések megmaradtak, nem csak egy, de kétéves képzések is vannak. Minden évben az Oktatási Hivatal levelében tájékoztatót küld ezekről a lehetőségekről azoknak, akiket nem vettek fel. Mindezen képzések az IKK honlapján is megtalálhatók. Az érettségit követően a diákok a nappali rendszerben tanulhatnak és technikumi végzettséget szerezhetnek. Közismereti tárgyakat már nem tanulnak, de alkalmanként plusz nyelvet, vagy emeltebb matematikát része lehet a tananyagnak, ha az adott szakma megkívánja.

Az érettségi utáni képzésekkel plusz pontot lehet szerezni a felvételin, sőt adott esetben az első félévben egyes tárgyaknál kreditelfogadásra is lehetőség van. Egy technikumi végzettséggel ez már nagyon sok intézménynél bejáratott rendszer.

Ha érdekel az is, hogy mi a véleménye a helyettes államtitkárnak arról, hogy diplomával jobb-e elhelyezkedni és hogy hogyan csökkentették a lemorzsolódást a leghátrányosabb helyzetű tanulók esetében és hogyan illeszkedik a felnőttképzés a szakképzés rendszerébe, akkor olvasd el az interjú előző részét is, itt

Névjegy
- 61 éves
- házas, gyermekei felnőttek, egy lánya és két fia van, valamint három unokája
- 1985-ben végzett biológia-földrajz szakos középiskolai tanárként, 1997-ben humánökológusként az ELTE-n, 2005-ben pedig közoktatási vezetőként a BGE-n
- 1985-1999 között a Petrik Lajos Vegyipari Szakközépiskola biológia-földrajz szakos középiskolai tanára, majd az Oktatási Hivatal általános elnökhelyettese
- 2011-2013 között Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatalának Oktatási, Gyermek- és Ifjúságvédelmi Főosztályának főosztályvezetője, ezt követően az Emberi Erőforrások Minisztériumában volt előbb az Intézményfejlesztési Főosztály főosztályvezetője, majd a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár
- 2016-tól egy éven át a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ elnöke
- 2017-től a szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkár előbb a Nemzetgazdasági Minisztériumban, majd az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, 2020 óta szakképzésért felelős helyettes államtitkár ugyanitt

 

A szakképzés megújuló rendszerével kapcsolatos részletesebb információkért érdemes felkeresni az IKK Innovatív Képzéstámogató Központ folyamatosan bővülő honlapját (www.ikk.hu), amely online ügyfélszolgálat működtetésével, tájékoztató anyagokkal, útmutatókkal, gyakran ismételt kérdések megosztásával támogatja a szakképzés szereplőit és az érdeklődő diákokat a megújult jogszabályi környezetben való eligazodásban.