Legyél képben a képzési típusokkal!
A középiskola befejeztével különböző szinteken és módokon folytathatod a tanulmányaidat, de hogy mik is a lehetőségeid, azokat most bemutatjuk!
ALAPKÉPZÉSA leggyakoribb képzési mód. A képzési szaktól függően 6-8 féléves alapképzés (baccalaureus, bachelor; rövidítve BA: Bachelor of Arts, BSc: Bachelor of Sciences, Bachelor of Profession) a munkaerőpiacon hasznosítható szakmai ismereteket ad, egyúttal megfelelő elméleti alapozást nyújt az adott szakterületen tanulmányok folytatásához és a mesterfokozat megszerzéséhez. Kimeneti és képzési követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget, ismereteket lehet szerezni a képzés elvégzésével és azt is, hogy milyen nyelvvizsga szükséges az oklevél megszerzéséhez.
MESTERKÉPZÉSMesterképzésre (magister, master; rövidítve MA: Master of Arts, MSc: Master of Sciences) az vehető fel, aki legalább alapfokozatot vagy ezzel egyenértékű, a korábbi képzési rendszer szerinti főiskolai szintű végzettséget szerzett. A felvétel pontos követelményeit a felsőoktatási intézmények határozzák meg.A képzés általában 3-4 féléves. A mesterképzés elvégzését követően a hallgatók a munkaerőpiacra lépnek vagy doktori képzésre jelentkeznek, ez utóbbi a tudományos fokozat megszerzésére készíti fel a diákokat. Az adott szak kimeneti és képzési követelményei határozzák meg a mesterképzési szak felvételi követelményeit, az oklevél megszerzéséhez szükséges nyelvvizsgák típusait és számát.
OSZTATLAN MESTERKÉPZÉSEgyes szakokon (általános orvos, fogorvos, gyógyszerész, állatorvos, építész, erdőmérnök, jogász) az új, többciklusú – azaz alap- és mesterképzésre osztott – képzés bevezetését követően is megmaradt az osztatlan, legalább 10 féléves, legfeljebb 12 féléves képzés. Osztatlan mesterképzésben tehát nincs elkülönülve az alap- és a mesterképzés, a felvétel feltétele a legalább középfokú végzettség.
DUÁLIS KÉPZÉSGyakorlatorientált képzés a műszaki, agrár-, természettudomány, informatika és gazdaságtudományok képzési területén. Az alap- és a mesterképzés keretében is elérhető. A duális képzésben a hallgató felsőoktatási tanulmányai mellett vállalja, hogy szakmailag minősített vállalatoknál a képzési idő alatt fizetett szakmai gyakorlatot végez. Ennek eredményeképpen a hallgató már felsőfokú tanulmányai során munkatapasztalatot szerez, szakmai kompetenciáit a képzés alatt megerősíti, ezzel munkaerőpiaci elhelyezkedési esélyei jelentősen javulnak.
FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉSA felsőoktatási intézmények által hallgatói jogviszony keretében folytatott gyakorlatorientált szakképzés, amely oklevél kiadásával zárul (az oklevél felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsít). A kétéves felsőoktatási szakképzésen 120 kredit megszerzése kötelező, amelynek 75 százaléka (tehát 90 kredit) beszámítható azonos alapszakra való jelentkezés esetén.
NAPPALI KÉPZÉSTeljes idejű képzés, amely heti öt munkanapból álló tanítási hét keretében történik.
LEVELEZŐ KÉPZÉSAz esti képzés mellett a részidejű képzés másik formája. A hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kéthetenként munkanapokon vagy a heti pihenőnapon kerül sor, a legtöbb esetben pénteken és szombaton.
ESTI MUNKAREND SZERINTI KÉPZÉSA levelező képzés mellett a részidejű képzés egyik formája. A képzést a hallgatók elfoglaltságának figyelembevételével szervezik meg az intézmények, a szorgalmi időszakban munkanapokon délután négy óra után vagy a heti pihenőnapon.