Nyelvvizsga-kisokos diákoknak: milyen papírokat fogadnak el Magyarországon?

A külhoni magyarok, de sokszor az országhatáron belül élők körében is gyakran felmerülő kérdés, hogy milyen nyelvvizsgákat fogadnak el Magyarországon, valamint hogyan lehet honosítani a külföldön megszerzett dokumentumokat. Ezekkel kapcsolatban nyújtunk most segítséget számodra.

Az egyetemre való jelentkezés, valamint az ottani tanulmányok megkezdése előtt nem árt utánajárni néhány fontos információnak a nyelvvizsgákkal kapcsolatosan. Egynyelvű vagy kétnyelvű? Általános vagy szaknyelvi nyelvvizsga? Honosítás? A legfontosabb tudnivalók egy helyen!

A tanulmányok megkezdése előtt érdemes utánajárni néhány fontos információnak a nyelvvizsgákkal kapcsolatosan.Fotó / Unsplash / @jeshoots

Általános nyelvvizsgák

Akár általános, akár szaknyelvi vizsgákról beszélünk, mindenképpen meg kell különböztetnünk egymástól az egynyelvű, illetve a kétnyelvű opciókat. Míg előbbi négy készséget mér (beszédértés, beszédkészség, írott szöveg értése, íráskészség), addig az utóbbihoz hozzácsapódik még egy ötödik is, ami nem más, mint a közvetítési készségek. Ebben az esetben a vizsgázónak egy írott szöveget kell írásban, esetleg egy írott vagy hallott szöveget szóban lefordítania egy másik nyelvre. Előbbi esetében az írásbelibe, míg utóbbinál a szóbelibe számít bele.

Általános egynyelvű vizsga megszerzésére 14, míg általános kétnyelvű vizsgához 8 vizsgaközpont áll rendelkezésedre az országban. Ezekről Oktatási Hivatal oldalán olvashatsz bővebben.

Szaknyelvi nyelvvizsgák

Csakúgy, mint az általános, a szaknyelvi nyelvvizsgák esetében is létezik egynyelvű, illetve kétnyelvű lehetőség is. Ez a típus abban különbözik a fent említett általános nyelvvizsgáktól, hogy itt már az adott szakmához tartozó, speciális témakörök tartalmát és szókincsét is ismerni kell. Egynyelvű szaknyelvi nyelvvizsgát 10, míg kétnyelvűt 9 vizsgaközpontban tehetsz le Magyarországon. Ezekről is olvashatsz az OH oldalán.

Honosítás

Ha esetleg nem tudnál Magyarországra utazni vizsgázni, az sem jelent gondot! A külföldön megszerzett nyelvvizsgádat ugyanis honosíthatod, ehhez pedig csak 3 kitételnek kell, hogy megfeleljen a dokumentum:

  • a nyelvvizsga-bizonyítvány 2000.01.01. után szerzett
  • a vizsgázó a vizsga évében betöltötte a 14. életévét
  • a nyelvvizsga szerepel Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapján található, nyelvek szerint lebontott táblázatban

Fontos, hogy ebben az esetben a nyelvvizsgád csak az eredetivel együtt lesz érvényes, ugyanis új dokumentumot nem állítanak ki számodra. A honosítás pontos menetéről, és a szükséges dokumentumokról Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központ honlapján találsz részletesebb információkat.