Hogyan válasszunk középiskolát? – az iskolapszichológus válaszol

Milyen korban érdemes középiskolát választani?

Az iskolaválasztás nagyon korán egy fontos kérdés, már az első osztálynál is, a középiskolánál még inkább. A magyar iskolarendszer sokat emlegetett hibája, hogy nagyon szelektív. Sokkal nagyobb esélye van egy gyermeknek bekerülni a felsőoktatásba, ha minél korábban egy jó iskolából indul. Ez több szempontból baj, egyrészt a gyengébb iskolákból hiányoznak azok a gyerekek, akik húzhatnák a gyengébbek teljesítményét, de tanári oldalról is sok problémának ez a forrása. De ha most ez így van, akkor hova érdemes íratni a gyerekünket? A kérdés rendkívül komplex, hiszen kisebb korban nehéz eldönteni, hogy milyen iskolában állná meg a helyét a gyermek.
Nem biztos, hogy minden esetben a legjobb intézményeket kell megcélozni. Vannak olyan beállítottságú gyermekek, akiket pont azzal riasztunk el a tanulástól, hogy bekerül egy nehéz iskolába, ahol kudarcok érik, így nem lesz affinitása a későbbiekben felsőoktatásba jelentkezni. Mindenki más tempóban fejlődik, vannak olyan tanulók is, akik csak 14 éves korban érnek meg a középiskolára, náluk is több negatív hatása lehet a korai váltásnak.

A szülő hogy tudja eldönteni, hogy az ő gyermeke mikor érett meg a váltásra?

Ebben a kérdésben két fő faktort érdemes mérlegelni. Az első az, hogy milyen könnyedséggel tanul a gyerek jelenleg. Ha például nagyon könnyen tanul, akkor érdemes elgondolkodni egy jobb iskolán. A felvételi előkészítő is egy jó megfigyelési pont: ha már a felkészítőt is nagyon nehezen éli meg a gyermek, nem érdemes még nehezebb iskolába vinni. A tananyag gördülékeny elsajátítása azonban nem minden, azt is figyelembe kell venni, hogy hogyan érintik a gyereket a kudarcok. Aki a kudarcok után gyorsan összekapja magát, a veszteségek nem érintik meg tartósan lelkileg, alkalmas lehet arra, hogy „versenyiskolákba" járjanak. Azt a gyermeket, aki alapvetően jó képességű, azaz könnyen tanul, de szorongó típus, nem érdemes túl nehéz iskolába küldeni, mert folyamatosan görcsölni fog. Ha nem egy versenyiskolába megy, akkor hosszú távon esélyes, hogy jobban fog teljesíteni, sikeresebb tud lenni, mivel nem lesz már nagyon fiatalon túlterhelve. A jó tanulók is gyakran nagyon nagy árat fizetnek a jó eredményekért, nem éri meg, hogy a gyermeknek minden nap fájjon a hasa vagy feje emiatt.

Mire kell helyezni a hangsúlyt választáskor?

Az a fő kérdés, hogy mit akarunk megtanítani a gyermeknek a 12 év alatt. Az egyik legfontosabb, hogy megtanuljon önállóan tanulni, beosztani az idejét és menedzselni saját magát. Ha valaki állandóan túlterhelt, csak a feszültség és a szigorú elvárások miatt felel meg, akkor kevéssé tanulja meg, hogyan teljesítsen jól, ha önállóan kell megterveznie az időbeosztását.

Ha az iskola nem túl nehéz a diák számára, akkor a szabad kapacitásokat ki lehet használni hasznos időtöltéssel és a gyermek fejlesztésével, mint például sportolással, zenével vagy nyelvtanulással. A túlterheltségnek az egyik gyakori következménye, hogy olyan tevékenységről mond le a család, ami a gyereknek felüdülést okoz, vagy egy olyan tehetségről, amit kár lenne elhanyagolni. Ha választáskor nem a gyermek jellemzőit és érdekeit nézzük, lehet, hogy hosszú távon csak ártunk vele. Mindig a tehetséget kell ápolni, bármi is legyen az. Az iskolaválasztást ne a gyermek nélkül döntsük el, kínáljuk fel neki a lehetőségeket és beszélgessünk vele az ő szempontjairól is.

Általános vagy tagozatos képzést válasszunk?

Fel kell figyelni arra, hogy valaki valamiben kiemelkedően jó. Nem érdemes hátradőlni, ha ötös a dolgozat, hanem a tehetségfejlesztésre kell koncentrálni. Emellett az sem biztos, hogy ha nem ötös egy tárgyból valaki, akkor nem jó benne: lehet, hogy egy diák nem a legtehetségesebb, vagy nehézségei vannak az olvasási sebességgel, mert valamilyen szintű diszlexiával küzd, viszont különleges kreativitása van és csodálatosan fogalmaz. A gyermek útja a szülő felelőssége abból a szempontból, hogy egy iskola kiválasztás ráállít egy bizonyos sínre, amin nem biztos, hogy mindenkinek végig kell mennie, így a döntést rendkívül megfontoltan kell meghozni. Például, ha valamilyen speciális, tagozatos képzés a cél, fontos, hogy látjuk-e a gyermekről viszonylag korán, hogy rendelkezik-e ilyen irányultsággal. Ha egy tanuló jó valamiből, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy az őt kiemelten érdekli is és a későbbiekben olyan mértékben tud majd elmélyülni benne, ami számára örömet okoz és jó teljesítményt is nyújt majd az adott területen.

Azon is érdemes elgondolkodni, hogy érdemes-e egy speciális tagozatra íratni a gyermeket, mert egy bizonyos területen kiemelkedő vagy jobban jár a tagozat nélküli középiskolai képzéssel, és nyugodtan hagyatkozhatunk arra, hogy a szakterületének az ismereteit elsajátítja az egyetemi évek alatt. Például, ha valaki kiváló matematikából és fizikából, és végül ezen a területen tudományos pályára megy, akkor cikkeket fog írni, konferenciákra jár és szakirodalmat olvas majd idegen nyelven. Ehhez jó stílusban kell fogalmazni, nyelveket tudni olvasás és beszéd szintjén is, sőt, kutatóteamben együtt kell tudni működni, ügyesen kell bánni a beosztottakkal, vagyis társas készségekre is szükség van. Ehhez pedig sokoldalú képzés kell, és ennek legmegfelelőbb helye és ideje a középiskolában van. Így az én fogalmaim szerint a jó középiskola sokoldalú képzést nyújt, és fejleszti azokat a területeket is, amiben valaki kevésbé tehetséges. Ez persze nem zárja ki, hogy ezt egy tagozatos képzés is nyújthatja, de a gyermek ismeretében lehet csak eldönteni, hogy neki melyik út a célravezető.