„A pályaválasztás önismerettel kezdődik” – interjú Kollár Katalinnal

Mi alapján választanak pályát a legtöbben?

A legtöbben pályapresztízs alapján választanak, például orvosi vagy jogász szakmát. Ebben közrejátszik a társadalmi megbecsülés, illetve a családi példa, hagyományok vagy elvárások is. Az sem elhanyagolható tényező a döntési folyamatban, hogy az adott személynek milyen egyetemre, milyen szakra lesz elég pontja az érettségi pontok fényében. Ez alapján ez a két tényező van a legnagyobb befolyással manapság a pályaválasztási döntésre, azonban egyik sem a legszerencsésebb szempont a pálya megválasztásához.

Mikor kell elkezdeni a pályaválasztás folyamatát?

Ez optimális esetben egy hosszú útkeresés, ami az önismerettel kezdődik.Meg kell ismerni, fel kell fedezni az adott személy tulajdonságait, tehetségeit és gyengeségeit, majd sorra kell venni azokat a szakmákat, melyek ez alapján szóba jöhetnek. A probléma sokszor ott van, hogy a gyerekek és a szülők csak egy bizonyos, szűk pályacsoportot ismernek, és nem keresnek további lehetőségeket.
A gyermek útjának megfelelő egyengetése egyaránt feladata a szülőnek és a pedagógusnak is. Korán kell kezdeni, már fiatalon oda kell figyelni arra, hogy miben jó egy diák, és ezt kell erősíteni. Van, akinél már fiatalon egészen egyértelmű, hogy milyen pályára fog menni, vannak olyanok is, akiknél van egy jó választás, de nem látni teljesen, hogy hova vezet ez az út. Egy olyan szűk réteg is van, akik tényleg nagyon tanácstalanok a jövőjükkel szemben, ilyenkor érdemes iskolapszichológushoz fordulni.

Milyen eszközökkel tud segíteni az iskolapszichológus az útkereső diákoknak?

Az iskolapszichológus az említett három területen tud segítséget nyújtani: az önismeret, a pályaismeret és a pályához vezető alternatív képzési utak megismerése terén. Ehhez osztályfoglalkozásokat tarthat, amiknek a célja magának a pályaválasztási folyamatnak az elindítása, hiszen érdemes már jóval a tényleges döntés előtt megkezdeni a mérlegelést. A másik lehetőség a kiscsoportos pályaválasztási foglalkozássorozat, ami egyszerre nyújt önismeretet és pályaismeretet.
Harmadrészt a diákok egy szűk csoportjának szüksége lehet egyéni tanácsadásra is, első sorban azoknak a diákoknak, akik valamilyen tanulási nehézséggel vagy fogyatékossággal élnek, mert náluk még inkább fontos, hogy az erősségeikre és érdelődési körükre támaszkodva megtalálják a nekik megfelelő pályát. A másik csoport, akiknek valószínűleg egyéni támogatás is kell, azok a diákok, akik valamilyen okból – családi nehézség, hátrányos helyzet vagy egyéni gondok miatt a képességeik alatt teljesítenek középiskolás korban. Náluk már nem csak az a feladat, hogy a nekik megfelelő pályát megtaláljuk, hanem sokszor az is, hogy az adott pályához vezető utakat megtaláljuk. Például lehet, hogy egy szakma tanulásán át vezethet az út a felsőfokú tanulmányokhoz, vagy az önbizalmukat és motivációjukat kell növelni mert a vágyott felsőfokú tanulmányok az érettségi után újra letett érettségi és nyelvvizsga révén érhető el, esetleg több év alatt. Ez soknak tűnhet, de a legrögösebb út egy olyan főiskola elkezdése, majd abbahagyása, amit jobb híján választott valaki.

A pályaválasztás milyen mértékben a szülő feladata?

A pálya megválasztása szempontjából egyértelműen azt mondhatjuk, hogy nem feladata, sőt kifejezetten káros lehet, ha nem a diák, hanem a szülő választ. Ha viszont azt nézzük, mit tehet a szülő a sikeres pályaválasztás érdekében, akkor azt mondhatjuk, hogy nagyon sokat.
Egyrészt nyújthat lehetőségeket arra, hogy a fiatal minél több pályát megismerjen, vagy legalább azokat a pályákat megismerje, amikre affinitása van. Ebben segíthet a szakma képviselőivel való beszélgetés, diákmunka az adott területen, de a pályával kapcsolatos olvasmányok is hasznosak lehetnek.
Érdemes nagyon fiatalon felfigyelni a gyerek adottságaira, és támogatni az ezzel való foglalkozást – kézügyességgel rendelkezőnek a rajzeszközöktől a barkácskészletig vagy varrógépig bármi szóba jöhet. De ilyenek lehetnek azok a szakkörök is, amik nem tűnnek a szülőnek hasznosnak, de a gyerek szeretne részt venni rajtuk.
Ha a gyerek képességei a felsőfokú tanulmányokat valószínűsítik, akkor van egy biztos adu, a nyelvtudás elősegítése. Ez akármi is lesz a gyerekből, esélyt ad a sikeres felvételihez, és javítja a későbbi esélyeket is a munkaerőpiacon.
Ha a fiatal tanácstalan a pályaválasztással kapcsolatban, fontos, hogy beszélgessen erről vele, és ha kell, akkor pályaválasztási szakember segítségét is érdemes igénybe venni, de nem a döntés pillanatában, hanem legkésőbb az érettségi évének legelején.
Végül, a szülő nagyban hozzájárul a pályaválasztás kérdéséhez pozitív vagy negatív irányban a saját példájával, azzal, ahogy érdekli a saját foglalkozása, vagy csupán kényszerű pénzkereső tevékenységként tekinti.