Így készülj tudatosan a középiskolában, hogy később jogász legyél!

Amennyiben ügyesen használja ki a diák a humán beállítottságát, akkor tulajdonképpen a reáltárgyakra nincs is szüksége, meg tudja kerülni azokat. Alapvetően a magyar nyelv és irodalomra, valamint történelemre kell fókuszálnia, majd a két tárgyból kiváló érettségiket írni - legalább az egyikből emelt szinten -, és akkor lehet "duplázni". Ezt a két tárgyat érdemes választani 11. évfolyamban faktnak, hogy segítse a felkészülést a sikeres érettségire.

A magyar nyelv és irodalom azért is kiemelkedően fontos a középiskolában, mert egyrészt általános műveltséget ad, másrészt felkészít arra, hogy a későbbiekben jól menjen a szövegértés és a fogalmazás.

A történelem pedig azért fontos, mert a jogi tárgyakban vannak jogtörténeti részek, amikben visszaköszönnek a korábban középiskolában tanult témakörök. Az a módszer is hasznos lesz később az egyetemen, amivel bemagolod a külöböző témakörökhöz tartozó adatokat, évszámokat és neveket.

A magyaron és a történelmen túl a különböző idegen nyelvekre is nagy hangsúlyt kell fektetni, hiszen azok is szükségesek a többletpontok miatt. Legalább egy idegen nyelvi felsőfokú (C1) nyelvvizsga szükséges, hiszen az 40 többletpontot jelent.

A legtöbb pontot eredményező módszer azonban az lehet, ha a tanuló angolból is emelt érettségit tesz - hiszen az angol nyelvi emelt érettségi általában könnyebb, mint a magyar nyelv és irodalom vagy a történelem - és emellett még egy másik élő idegen nyelvből is szerez egy felsőfokú nyelvvizsgát, akár németből, franciából, spanyolból vagy eszperantóból. Így biztosíthatja be magát a legjobban, hogy elkerülje a költségtérítést az egyetemen, és állami ösztöndíjasként válhasson belőle jogász.

Amit még fontos tudni a jogi egyetemek esetében, hogy szükséges lesz a tanulmányok során a latin. Sokan erre tudatosan előre készülnek, és latinból szereznek nyelvvizsgát, sőt akár érettségit, és így jutnak be sikeresen állami ösztöndíjasként a szakra. Továbbá ez azért is hasznos, mert ha van latin érettségije vagy nyelvvizsgája valakinek, akkor ő az egyetemen felmentést kap a latintanulás alól, és így egy tárggyal kevesebből kell vizsgáznia, mert erre automatikusan megkapja a kreditet.

Ami még hasznos lehet, hogy a tanuló már a középiskolai évek alatt részt vehet különböző vitafórumokon, ahol más emberek előtt, nyilvánosan kell beszédet tartania, ami később nemcsak a jogi egyetemen történő szóbeli vizsgákra készíti fel, hanem arra is, hogy az egyetem után jogászként elengedhetetlen lesz, hogy prezentáljon.

Jelenleg az országban nyolc karon képeznek jogászokat, mutatjuk, hogy a tavaly szeptemberben elinduló képzéseken hány pontra volt szüksége a diákoknak, hogy állami támogatással tanulhassanak, nappali képzésen:

• Debreceni Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar - 413 pont
• Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - 472 pont
• Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar - 403 pont
• Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar - 365 pont
• Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar - 458 pont
• Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - 414 pont
• Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar - 387 pont
• Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar - 424 pont

Mivel már két hónap sincs hátra az idei ponthúzásig, így az UniLife-on hamarosan több olyan cikket is lehet majd olvasni, amely a különböző ponthatárokat elemzi az elmúlt évek alapján.