Ma ünnepli születésnapját Meryl Streep

Az általa egyébként többször is kritizált Hollywood többszörösen is megkoronázott királynője Meryl Streep, akinek az alakításait legfeljebb az irigyei és rosszindulatú kritikusok kifogásolhatják, hiszen hosszú karrierje alatt alig akadt olyan film, amelyben ne alkotott volna kimagaslót.

A művész a New Jersey államban található Summitben született, angol és ír felmenői is vannak. Noha művész édesanyjánál jóval introvertáltabbnak számított, fényes tehetsége miatt hamar a figyelem középpontjába került, már a középiskolában színdarabokban játszott és énekelt. A Vassar Főiskola utána a Yale került, s bár már akkor rengeteg darabban szerepelt, mellette pincérnőként is dolgozott.

A Yale drámaszakán 1975-ben végzett, ezt követően New Yorkba költözött, és 1977-ben kezdett filmezni, a Júlia című műben tűnt fel. Az első nagy dobását azonban A szarvasvadász hozta el, amelyért alig 28 évesen rögvest Oscar-díjra jelölték – ez volt az első a 21 jelölésből, ez a 34 Golden Globe-jelöléssel egyaránt rekord.

Ezt követően sorban jöttek a nagyszerűbbnél nagyszerűbb filmek, a teljes életművével cikkek sorát tölthetnénk meg: 1979-ben a Kramer kontra Kramer, 1982-ben a megrendítő Sophie választása, 1985-ben a Távol Afrikától, de ne felejtsük el az 1983-as Silkwoodot sem, míg a kilencvenes években Clint Eastwood partnereként A szív hídjai (1995) című filmjében nyújtott feledhetetlen alakítást. A Kramer kontra Kramerrel, a Sophie választásával, majd 2012-ben A Vasladyvel is elnyerte az aranyszobrocskát, ezeken kívül nyolc Golden Globe-díjat őriz otthon.

A sokoldalúságát mutatja, hogy a nagy drámai szerepek mellett minden műfajban otthon érezte magát, gondoljunk csak a Veszélyes vizeken (1994) című kaland-akciófilmre, a Mamma Mia zenés musicalre (2008, 2018) – amelyben az énekhangját is megcsillogtathatta –, vagy Az ördög Pradát visel vígjátékra, amelyben a jeges Miranda Priestlyként brillírozott. Erre az évre várjuk a sztárparádéval készült legújabb filmjét, a Don't look up című alkotást.

Bármihez nyúlt, arannyá vált, legalábbis ő piedesztálra került, hiszen roppant alaposan, elszántan, nagy munkabírással készült a szerepekre, egy-egy munkáért képes volt különböző akcentusokat elsajátítani, vagy éppen hegedülni, hajót irányítani tanult meg.

A magánéletében fiatalon tragédia érte, hiszen A keresztapából ismert John Cazale-lal élt együtt (játszott vele A szarvasvadászban), jegyben is jártak, ám Cazale 1978-ban rákban elhunyt, Streep később beszélt arról, hogy sosem feledi és nehezen dolgozta fel a veszteséget.

Nem sokkal később férjhez ment Don Gummer szobrász-művészhez, és elképesztő hatékonysággal egyeztette össze a családi életet a színészettel, hiszen legnagyobb filmjeivel párhuzamosan négy gyermeknek adott életet (Henry Wolfe, 1979; Mamie, 1983; Grace, 1986; Louisa Jacobson, 1991).

Nemcsak neves és gazdag színésznőként, hanem már kezdőként, egész életében kiállt nézetei mellett, még akkor is, ha azzal konfliktust kellett vállalni, akár a hollywoodi fejesekkel is. Szavát emelte a női egyenjogúságért, már jóval azelőtt, hogy ez „divat" lett volna.

A kollégái tiszteletét talán jól mutatja egy röpke epizód: amikor Frances McDormand 2018-ban Oscar-díjat nyert a Három óriásplakát Ebbing határában című filmmel, az aranyszobrocska átvételekor beszédet mondott. Megkérte az összes kategória összes női jelöltjét, hogy álljon fel, majd hozzátette: „Meryl, kérlek, ha te felállsz, mindenki megteszi." És tényleg, egy emberként álltak fel a nők a Dolby Színházban.

A királynő szavára mindenki figyel: