Minden, amit a magyar bankrendszerről tudni kell

Bizonyára már te is hallottad, hogy a modern bankrendszer kétszintű. Mit is jelent ez pontosan? Az első szinten a kereskedelmi bankok helyezkednek el, fölöttük pedig a jegybank áll. Ha egy piramison szeretnénk elképzelni, akkor az alsó szinten a lakosság áll, a második szinten pedig a velük kapcsolatban álló kereskedelmi bankok. Ilyen például az OTP vagy a K&H. Bármelyik fiókjába bemehetsz és megkötheted Junior számládat például. A képzeletbeli piramisunk harmadik szintjén pedig a jegybank áll. A Magyar Nemzeti Bank, ahová nem sétálhatsz be csak olyan könnyedén, mint a közeli bankhoz, hiszen lakossági ügyfelekkel nem, kizárólag kereskedelmi bankokkal köt ügyleteket.

Mit értünk jegybank alatt?

A jegybank, más néven a központi bank a kereskedelmi bankok és az állam bankja. Kezeli a magyar állam bevételeit, folyósítja a kifizetéseket. Hitelt nyújt a kereskedelmi bankoknak, ugyanakkor az államnak ezt nem teheti. A Magyar Nemzeti Bank meghatározza az országos gazdaságpolitikát, fő célja pedig az árstabilitás elérése és fenntartása.

Mi jellemzi a kereskedelmi bankokat?

Betéteket gyűjtenek a gazdaság szereplőitől és hiteleket nyújtanak számukra, vezetik folyószámláikat. Az állam persze itt is kivételt képez. A kereskedelmi bankok széleskörű szolgáltatást nyújtanak. Ellátnak pénzügyi tanácsadó és vagyonkezelő szolgáltató funkciókat is, biztosító társaságok részére ügynökségi tevékenységet, saját kibocsátú kötvényeket is értékesítenek, befektetési alapokat kezelnek, ingatlanügynökségi szolgáltatásokban és tőzsdei tevékenységben is részt vesznek.

A bankrendszer egyik legfontosabb feladata a pénzteremtés, amiről kis túlzással azt is mondhatnánk, hogy a mai modern pénzt a bankrendszer egy hitelezési művelet útján a semmiből teremti. Az általuk megteremthető pénz mennyiségét a jegybank által meghatározott kötelező tartalékráta és ezen keresztül a pénzteremtési multiplikátor nagysága határozza meg. Érdeklődj, tájékozódj és legyél te is pénzügyileg tudatos velünk!